A Norvég Alap támogatásával megvalósuló „Egészséges és Aktív Időskor” (HU11-0002-A-2013 azonosítószámú) című projekt keretében tartott 2 napos felkészítő és disszeminációs rendezvény második napján, 2017. március 21-én került megrendezésre az ÖKA szervezésében, Budapesten, a Corvin Művelődési házban az Önkéntesség
2.0 – Új energiák az önkéntes
menedzsmentben című műhelykonferencia mintegy 50 résztvevővel.
Az esemény keretében előadásokra, panelbeszélgetésekre, valamint öt különböző téma mentén kialakított szekcióra került sor, mely utóbbiak csoportos szakmai beszélgetésekre adtak lehetőséget. A sikeres rendezvényről készült egy emlékeztető anyag, melyet ezúton kívánunk szélesebb körben megosztani. Köszönjük önkénteseink közreműködését ennek összeállításában! Reméljük sok új és hasznos infomációval tudunk szolgálni a sikeresebb önkéntes programok érdekében.
Mint azt F. Tóth András, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezetője köszöntő beszédében kiemelte, az Önkéntesség 2.0 műhelykonferencia annak feltárását célozza, hogyan lehet új alapot adni az önkéntes menedzsment számára, mi az önkéntes menedzsment jelentősége, miben állnak kihívásai és perspektívái.
A konferencia bevezető előadását „Önkéntesség 2.0” címmel Vágvölgyi Gusztáv-Pabló, az Inspi-Ráció Egyesület önkéntes menedzsment képzője, szervezetfejlesztője tartotta. Előadásának példájaként a nyíregyházi Kosár közössége szolgált. A Kosár elnevezésű közösségi kezdeményezés közvetítő szerepet játszik a helyi gazdák és a vásárlók között. A gazdák által hozott árut az önkéntesek kicsomagolják, elhelyezik, elérhetővé téve azokat a vevők számára. E kezdeményezés rohamos fejlődése azt is jól láthatóvá teszi, hogy az önkéntes menedzsment rendszerei is szükségesek a közösségi kezdeményezések hosszú távú működőképességéhez. Ugyanakkor az önkéntesség újjászervezése is elengedhetetlen, melynek ismérveit Vágvölgyi Gusztáv a következő pontokban foglalta össze:
- Az önkéntes tevékenység közösségi alapon szerveződik.
- Személyesség jellemzi az önkéntesség során létrejövő kapcsolatokat.
- Egy szervezet vezetője, vezetősége számára prioritást képez az önkéntes program, a közösség szervezése.
- Tudatosan szervezik az önkéntes köröket (kivel, mire szerződünk, miben egyezünk meg).
- Az önkéntes menedzsment rendszer jól felépített.
- Az önkéntességet befektetésként (is) kezelik.
- Társadalmi innováció valósul meg.
Vágvölgyi Gusztáv előadását követően a vezetői ismeretekről és készségekről Kosztolányi István, ICG, képző, szervezetfejlesztő beszélt a műhelykonferencia résztvevőinek. Kiemelte, hogy a közös szervezeti vízió és a motiváció érdekében új munkamódok kialakítása válik szükségessé, melyben szerepet kap az idő jelentősége, a munkatársak, mint saját munkánk vevőinek szemlélete, a bizalom, a tér inspiráló jellege, emellett a munkatársak fejlődésének kérdése kerül a középpontba. Ugyancsak fontos szempontot kell, hogy képezzen az új munkamódok kialakításakor az emberi energia menedzsmentje, valamint a személyes találkozások jelentősége sem maradhat figyelmen kívül.
A műhelykonferencia második szakasza egy panelbeszélgetéssel vette kezdetét, „Önkéntes menedzsment tudások a szervezetekben” címmel, Vágvölgyi Gusztáv, Mátyás Mónika, valamint Csordás Izabella önkéntes menedzsment képzők részvételével. A beszélgetést Marosszéki Emese coach, képző moderálta. A szervezet, az önkéntes menedzsment, valamint az önkéntes koordinátor közötti kapcsolatot több szempontból körüljárva, a beszélgetés résztvevői láthatóvá tették a konferencia hallgatósága számára, hogy az önkéntes menedzsment nem öncélú, hanem magukra az emberekre irányul, valamint arra, hogy mederben tartsa a folyamatokat.
Ezt követően Csordás Izabella képző „Önkéntes koordinátor, mint a siker kulcsa” című előadásából fény derült az önkéntes koordinátor összetett szerepére, feladataira, kompetenciáira, valamint arra, hogy a szervezet mely részeiben kaphat helyet.
A programokhoz szükséges források megszerzésének lehetőségeiről és kontextusáról F. Tóth András, az ÖKA ügyvezetője beszélt. Hangsúlyozta, hogy a befektetés helyett találóbb metafora az önkéntességre a kert. A kert metaforája rámutat, hogy az önkéntesség is folyamatos munkát, befektetést igényel, mely során a források optimalizálása előtérbe kerül. A forrásszerzésben érintett szereplők együttműködésének lehetőségei után arra tért ki, hogy az önkéntesség 2.0 fogalma a szervezet által bevont, önkéntes alapon nyújtott szaktudásnak felel meg.
A konferencia második szakaszának befejező részeként egy újabb panelbeszélgetés kapott helyet, a közösség erejének témájában. A panelbeszélgetés vendégei közösségi alapon szerveződő civil szervezetek képviselői voltak, akiket Vágvölgyi Gusztáv kérdezett munkájukról. A Budapest Bike Maffiát Havasi Zoltán, a Pál Feri Karitászt Gláser András, a Suhanj! Alapítványt Salamon Alexandra képviselte. A szervezetek életébe a beszélgetés során nyert betekintés által is láthatóvá vált a műhelykonferencia hallgatósága számára, hogy a közösség fontos szerepet játszik a civil szervezetek életében, valamint, hogy az önkéntességnek, mint közösségnek egyaránt vannak előnyei és hátrányai.
A konferencia záró szakaszában a tematikus szekciókra került sor, melyek keretében a konferencia öt kiemelt témáját csoportokban vitatták meg a résztvevők.
A közösség témacsoportjának diskurzusa során megfogalmazódott, hogy a közösségek megszólítása a technika, a közösségi felületek segítségével lehetséges, a korcsoportnak, érdeklődésnek megfelelő kommunikáció által, rendezvények alkalmával. Fontos meghatározni, hogy kit akarunk megszólítani, a megfelelő társadalmi, üzleti modell kialakításához. Az új önkéntesek integrációja mentorálási programmal, bevezetési rendszer kidolgozásával, a fenntarthatóság kérdésének megfontolásával, a határok meghatározásával, alközösségek létrehozásával lehetséges. A források témájának csoportjában a gazdálkodási tevékenység törvényi szabályozásáról esett szó, valamint arról, hogyan teremthető elő a működéshez szükséges költségek fedezete.
A harmadik csoport a koordinátorról folytatott beszélgetést, melynek végén kialakították a jó koordinátor tulajdonságainak sorrendjét: stratégikus gondolkodással és operatív személyiséggel rendelkezik, jó kommunikátor, képes az összpontosításra, az önrevízióra, a határok és időkeretek betartására, elkötelezett, képes a megújulásra, fejlett önismerettel rendelkezik. Az önkéntes menedzsment témájának szentelt szekcióban a menedzsment értelméről és struktúrájáról szót ejtve a szervezeti célok kerültek megfogalmazásra, az ezeknek megfelelő operatív célok kidolgozására és megvalósítására téve a hangsúly. Ugyancsak megfogalmazódott, hogy a szervezeti önkéntes program megfelelő működéséhez a menedzsmentnek támogatnia kell azt.
Az ötödik szekció témája a vezetői attitűd volt. A résztvevők megosztották egymással a szervezetükben betöltött szerepüket, feladataikat, felmerülő problémáikat. Az elmondottak alapján felvetődtek különböző kérdések. Ha elértük a kitűzött célt, van-e értelme a folytatásnak? Egyáltalán megneveztük-e a célt? Meddig jutottunk el, van-e újabb cél, ami szükségessé tenné a szervezet további működését? Hol állunk a folyamatban? Egyezik-e a szervezeti cél a vezető személyes motivációjával? A kérések megvitatását követően és a beszélgetés végén javaslatként felmerült a rövid távú tervek készítésének szükségessége a legközelebbi célt, célokat illetően, valamint az úgynevezett Belbin-teszt, amely a szervezeten belüli csoportszerepek azonosítására kidolgozott pszichológiai teszt.
A konferencia zárásaként az öt szekció résztvevői kreatív összefoglalókat készítettek a csoportos beszélgetések során elhangzottakról, majd F. Tóth András megköszönte a résztvevők aktív és gyümölcsöző részvételét, hangot adva azon reményének is, hogy az itt szerzett tudás lehetőséget adhat a szakmai innovációra, fejlődésre, s az együttgondolkodásra a jövőben is.
Prezentációs anyagok:
